A Magyar Tásasjátékos Egyesület (MATE) idén osztotta ki második alkalommal a Magyar Társasjátékdíjat, melyet az előző évben magyar nyelven megjelent legjobb családi játéknak ítéltek oda. A győztes játék végül négy döntős közül került ki. A jelöltek közül most a Bumerángot mutatjuk be.

A Bumeráng gyorsan és könnyen megtanulható: a játékszabály a családi játékokhoz viszonyítva rövid és egyszerű – bár a megértéséhez le kell ülni és el kell kezdeni játszani. A játék tervezői Dominique Ehrhard és Michel Lalet egy korábbi, nagyon hasonló alapokra épülő játékukat, a Lascaux-t fejlesztették tovább, az eredmény pedig egy színesebb, frissebb grafikájú és valamivel több szerencsefaktort tartalmazó, összetettebb játék lett.

A Bumeráng elődje, a Lascaux

Az alapsztori szerint a játékosok valahol Ausztráliában vadásznak, a cél, hogy egy-egy állatfajtából a legtöbbet gyűjtsék be, és így a legsikeresebb vadászok legyenek. Ehhez óvatosan kell gazdálkodni az ősi ausztrál fegyverrel, a bumeránggal, és úgy kell taktikázni, hogy a játékosok elkerüljék a nagyon is sanszos „mindent vagy semmit” szituációkat.

A Bumerángban öt különböző vadászterületen hatféle állat elejtésére van lehetőség. A játék körökre osztott, minden egyes körben egy korábban kiválasztott vadászmező állatait szerezhetik meg a játékosok. A játék elején mindenki 12-12 bumeránggal kezd: ezekkel kell betalálni egy zsinórból formált körbe. A kör elején titokban kiválasztott vadászterületről az a játékos szedheti be elsőként az állatokat, aki utoljára maradt játékban az adott körben – vagyis az, aki nem passzolt, tehát a legtöbb bumerángot áldozta fel az elsőségért. Ha viszont valaki rosszul gazdálkodik a bumerángokkal, és az elején hamar elszórja őket, csak rövidtávú előnyhöz jut. A további körökben ugyanis végig erős hátrányban lesz: nagy valószínűséggel több körön keresztül is először esik majd ki, vagyis utolsóként kap esélyt arra, hogy megszerezze az állatokat.

A tényleg nagyon egyszerű játékban a győzelemhez taktikára és szerencsére is szükség van: a vadászterület kiválasztásakor számolni kell azzal, hogy lehet, nem mi gyűjthetjük be először a zsákmányt, vagyis egy másik játékos, aki ugyanazt a vadászterületet jelölte meg, mindent visz, mi pedig semmit. A begyűjtés sorrendjét ugyanis a bumeránghajításból való kiesés határozza meg: ha valaki nem akar elhajítani több bumerángot vagy kifogy belőlük, a kiesésnek megfelelő sorrendben szerezheti csak meg az állatkártyákat.

A vadászterület kiválasztásakor figyelni kell arra is, hogy milyen fajta állatot gyűjtünk, pontot ugyanis csak azok az állatkártyák fognak érni, amelyik típusból nálunk van a legtöbb. Például, ha hárman játszanak, és a játék végén a kengurut ábrázoló kártyából az egyiknek kettő, a másiknak három, a harmadiknak négy darabja van, akkor csak a harmadik játékos szerez pontot, kengurunként egyet-egyet (tehát ebben az esetben összesen négyet), míg a többiek ezért a kártyatípusért nem kapnak pontot. A teljes játékidő átlagosan 30 perc. A gyorsan pörgő körök miatt viszont nehéz követni, ki melyik típusból mennyi állatot gyűjtött már, így tulajdonképpen csak a játék végén derül ki, ki is nyerte azt meg.

Az egyszerű lépésekből álló játékmenetet tehát bonyolítja, hogy a játékos vadászpozíciója körönként változik, így a pontgyűjtéshez vészforgatókönyvre is szükség van. A Bumeráng alapvetően egy könnyű stratégiai játék, ami tervezett lépéseket igényel, ezért leginkább 8 éves kortól szórakoztat. Igazi játékélményt viszont a nagyobbaknak és a felnőtteknek nyújt: mivel nagyjából sejthető egy-egy kör kimenetele, érdemes alaposan mérlegelni a kezdeti fázisban, mi alapján választjuk ki a vadászmezőt és azt, hogy hányadikként tervezzük befejezni az adott kört. És ez nem mindig egyszerű.

A Bumeráng nagy előnye, hogy könnyen hordozható: mivel nincs klasszikus értelemben vett játéktábla, ha nem ragaszkodunk mindenáron a saját dobozához, egy kisebb zacskóban elfér a legfeljebb öt játékosra tervezett készlet. Utazásokhoz viszont nem ideális, mivel a kis bumerángok hajításához kényelmes méretű, lehetőleg sík felület (asztal vagy padló) kell. A játékhoz legalább három játékosra van szükség, ezért azoknak a családoknak ajánljuk, ahol gyakran és szívesen ülnek le a felnőttek is játszani. A Bumeráng mellett szól még az ára is: 2500 Ft körül kapható.

 

A játék szerzői: Dominique Ehrhard, Michel Lalet
Illusztrációk: Dominique Ehrhard
Kiadó: Granna, 2011
8 éves kortól, 3-5 játékos részére
A doboz tartalma: 54 kártya (mindegyiken egy állat és két vadászterület látható), 60 bumeráng, 25 vadászterületet jelölő zseton, zsinór, játékszabály
Forgalmazza a Kék Kobra Kft.

Kövess minket Facebookon is!