Ma nyílt meg a magyar gyerekkönyvek számára legfontosabb nemzetközi fórumnak számító rendezvény, a 2011-es Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs vásár, melynek idei díszvendége Litvánia.

A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése (MGYKE) szervezésében, a MASZRE támogatásával idén igazán méltó keretek között mutathatjuk be a nemzetközi szakmának a hazai gyerekkönyv-termést. Ebben az évben először jelentkezik együtt 14 magyar gyerekkönyvkiadó, az MGYKE 12 tagján kívül (Aula.info, Cerkabella, Ceruza, Csimota, General Press, Holnap, Koinónia, Kráter, Naphegy, Pagony, Scolar, Vivandra) a közös standon képviselteti magát a Móra és a Pro Junior kiadó is. Ilyen hangsúlyos könyves megjelenésre eddig még nem volt példa, ez már a hazai gyerekkönyvek igazi nemzetközi seregszemléje, melyhez ezúttal a kiadók igényeire szabott, profiljuk és a hatalmas könyvtermés bemutatására alkalmas, Takács Mari elképzelései alapján megvalósuló, szép nemzeti stand ad méltó keretet. A standon a könyvek mellett illusztrátoraink és illusztrációik is kiemelt szerephez jutnak, hiszen az alkotások képezik a magyar stand dekorációját, 12 méter széles falat borítanak be a szebbnél szebb képek. A magyar gyerekkönyveket megtalálják Bolognában a 29. csarnok B11-es standján – írta sajtóközleményében a MGYKE.

Még az Aranyvackor pályázat kapcsán kerestük meg az MGYKE igazgatóját, Nánási Yvette-t, aki akkor a 2010-es bolognai tapasztalatokról és a nemzetközi tendekről is beszélt:

Bolognában mit tapasztaltatok: a magyar gyerekkönyvkiadás hol helyezkedik el a nemzetközi mezőnyben?

Ami nagyon érdekes volt, hogy akkora nemzetközi érdeklődést a magyar könyvkiadás iránt, mint tavaly Bolognában, még nem tapasztaltam – ez pedig egyértelműen jelzi, hogy jók vagyunk. Ezt támasztja alá az is, hogy ténylegesen is kötettek üzletek, megállapodások a standunkon. Az alapján pedig, hogy mivel képviselték magukat a többi országok nemzeti standjai, azt kell mondanom, nagyon jól állunk: mind a felhasznált anyagok, mind az illusztrációk és a szövegek minőségében megálljuk a helyünket. Egy jelentős eltérés van csak: nálunk sokkal hangsúlyosabb, több a szöveg más országok gyerekkönyveihez képest.

Az Egyesülés igazgatójaként hogy látod, milyen hiányokat kellene ledolgoznia a magyar gyerekkönyvkiadásnak?

A gyerekkönyvkiadásunk legnagyobb problémája a reklámmarketing, a pr-lehetőségek hiánya. A szülők nem találnak kapaszkodókat, bárhol megjelenek, és kiderül rólam, hogy közöm van gyerekkönyvekhez, azonnal nekem szegezik a kérdést, hogy segítsek, adjak tanácsot, hogy milyen gyerekkönyvet vegyenek. Nagyon széles a kínálat, sokféle ízlést ki tud elégíteni, de nyilván nem egyenletes minőségben. Szerencsére egyre több portál indul, ahol lehet tájékozódni, de erősebb marketing nélkül csak lassan lesz változás.

A kiaknázatlan kommunikációs és marketinglehetőségek mellett van esetleg más területen is hiány, például a szerzők vagy műfajok tekintetében?

Az ifjúsági könyvek terén nagy hiány van. Bár csak kevés adat van a gyerekkönyvkiadásról, az értékesítésről, de ami van, az egyértelműen mutatja, hogy az ifjúsági könyvek mellőzve vannak. Kevés a címek száma, alacsony a példányszám, de a keresletük sem jelentős. A kínálati oldalon a hangsúly teljesen átkerült a 0-6 éves korosztályra. Ennek az oka az lehet, hogy a kisebb gyerekeknek a szülő veszi a könyvet, vagyis van egy vásárlóerővel bíró réteg, akit egyszerűbb megszólítani válsághelyzetben is, hiszen a szülők a gyerekeknek előbb vesznek könyvet, mint maguknak. Az ifjúsági könyvek közönsége viszont általában már magának vesz könyvet a zsebpénzéből, teljesen más csatornákon tájékozódik, mint a szülők, akik megszólítására már kiforrottabb megoldások is vannak. Mindezek ellenére azt gondolom, ha folytatódik az a tendencia, hogy ennyire sok gyerekkönyv jelenik meg a 0-6 éves korosztálynak, akkor ennek előbb-utóbb hatnia kell az ifjúsági könyvek piacára, ugyanis a kisgyerekkorban kialakított igény az olvasásra nem párologhat el egyik pillanatról a másikra.

A teljes interjú itt olvasható.

Tetszett? Kövesd a Gyerekszemlét a Facebookon is!