Egy nagyon érdekes hírt olvashattunk a kisalfold.hu-n: Győrben húsz kamerát szereltek fel a Kossuth Lajos Általános Iskolában. A városi fejlesztésről az önkormányzat tegnap tartott sajtótájékoztatót:  

"A Kossuth Lajos utcai épületben 16 berendezés, a Márvány utcai épületben pedig 4 berendezés vigyázza néhány hete a rendet. A külterületet, az udvart, illetve belül az iskolát figyelik. Régi vágya teljesült ezzel az iskolának, a technika segítségével gyorsan felgöngyölíthetik a gyerekek között adódó vitákat, amelyekről utólag többnyire másképp számolnak be. 
– Nem ellenőrzés, tettenérés a cél, hanem a biztonság, a gondoskodás - mondta Papp Gyöngyi igazgató. Rendbontás esetén, ha kell, a szülő és a gyerekek jelenlétében visszanézik a felvételeket, így tisztázzák a félreértéseket, mielőtt súlyosabb konfliktusba torkollnak." (Forrás) 

A győri Kossuth Lajos Általános Iskola főbejárata

Talán mindenkinek van iskolai rendbontással kapcsolatos emléke, olyan is, melynek esetleg ő volt az áldozata. A lopások, a rongálások, a bántalmazás mind olyan probléma, melyet felderíteni valóban nagyon nehéz – és ha az iskola képes okosan kezelni a helyzetet, és nem lesznek kisebb-nagyobb visszaélések a felvételekkel, akár még működhet is ez a rendszer. Az viszont más kérdés, hogy a közösségben mit indíthat el, hogy mindenki tudja, állandóan figyelik, és rögzítik, ki mit csinál – ha máshonnan nem, a valóságshow-kból ismerős lehet, milyen magatartászavarokat okozhat a kamerák előtt élni. (És vajon mit szólnának ehhez azok a svéd szülők, akik szerint már a kiránduló óvodásokra adott GPS-nyomkövető is sérti a gyerekek személyiségi jogait?) 

A kisalfold.hu-n csak azt olvashatjuk, hogy a megfigyelő kamerák „a gyerekek között adódó vitákat” rendezhetik. Az elképzelés, hogy folyamatos megfigyeléssel, videófelvételek készítésével akarják rendre nevelni egy nem túl jó hírű iskola diákjait, egyáltalán nem biztos, hogy védhető pedagógiai szempontból. Ez a módszer, bár visszatartó erővel bírhat, alapvetően a lebukás veszélyének a megnövelésével a félelemre és a büntetésre épít. Egy bevásárlóközpont vagy más üzlet bekamerázásánál ezzel nincs semmi gond, de a nevelés egyik legfontosabb színterét jelentő iskolában azt sugallja, hogy a pedagógusok képtelenek ellátni munkájukat: saját maguk kamera nélkül nem tudják kezelni a gyerekek között adódó vitákat. Ez a lépés gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy kialakuljon a pedagógus iránti tisztelet és bizalom, egyértelműen ellenséges viszonyt teremt. Főleg akkor, ha a kamerás megfigyelés teljesen egyoldalú, és csak a gyerekek „vitáit”, „konfliktusait” lehet visszanézni rajtuk. Ezért reméljük, a felszerelt berendezések azért arra is jók lesznek, hogy panasz esetén a felvételek segítségével maguk a pedagógusok vagy akár az igazgatónő is „tisztázhatóakká” váljanak. 

A győri eset nyilván nagy vitákat vált majd ki, az eseményeket követni fogjuk itt a blogon.


Kövess minket Facebookon is!