A Nemzeti alaptanterv (NAT) szakmai tervezetét bárki elolvashatja, egy hónapon át folytatnak róla társadalmi vitát. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára szerint az egyik legsúlyosabb hibája és egyben leggyorsabban javítandó területe a közoktatásnak, hogy nem tisztázott pontosan, mit kell tanítani az iskolákban. A szövegtervezet február 6. és március 2. között érhető el az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.
Az előző hét híreit szemléztük.
Magyarországon több alapítványi, egyesületi iskola is működik, ahol mozgássérült gyerekekkel foglalkoznak. A budapesti Mozgásjavító Gyermek és Ifjúsági Központ az egyetlen olyan speciális intézmény, amely az óvodai, az általános és a középiskolai közoktatási szakaszokat egymásba fűzi.
A felújított Medgyes-ház a Mexikói úton (Helinova)
Az előző hét legfontosabb hírei a felsőoktatás átalakításához köthetőek. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy egy csütörtökön elfogadott rendelet szerint az állam szerződést köt a felsőoktatásban tanuló diákokkal. Összesen ötvenezer olyan hely lesz, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések. A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak (ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet). Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; azoknak a nőknek pedig, akik három gyereket szülnek, elengedik a visszafizetést.
A kormány pénteken hozta nyilvánosságra a 2012-es felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítését, ebben közölték az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek intézmények közötti felosztását, illetve a képzések költségeit. A felvételizők körében eddig rendkívül népszerű gazdasági képzés az egyik olyan terület, amelynek állami finanszírozását a leginkább érintette a felsőoktatási reform: 4900-ról 250-re csökkent az állami finanszírozással felvehető hallgatók száma, részösztöndíj ezen a területen nincs. A keretszámokról és a tandíjakról összefoglalóan itt lehet olvasni.
A kormány szándéka az, hogy a keretszámok arányainak változtatásával terelje a diákokat a műszaki és természettudományos pályák felé. Hoffmann Rózsa tanácsa azoknak, akik eddig esetleg nem ebben gondolkoztak, vagy úgy érzik, nem ehhez értenek, így hangzik: „Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az évben nem fog változtatni, de azt nem zárom ki, hogy akinek idén nem sikerül a felvételi, és nem akar diákhitelt felvenni, egy évet az életéből arra szán, hogy természettudományos tárgyakat tanuljon.”
A hét híreiből válogattunk.
Röviden összeszedtük, milyen a mindennapokban is érezhető változásokkal jár a gyerekek szempontjából a január 1-jén életbe lépett köznevelési törvény és a családok védelméről szóló törvény.
Az Európai Unióban Wolfgang Ahrens német professzor vezetésével öt éve kezdődött az a kutatás, mely azt vizsgálja, hogy a 2-10 éves európai gyerekek egészségét, fejlődését milyen módon és mértékben befolyásolja az étkezés, életmód és társadalmi környezet. A kutatók megállapították, hogy az Európai Unióban élő gyerekek mintegy 20%-a kövér, vagy elhízott. Ez súlyos egészségügyi veszélyt jelent: korán megjelenő cukorbetegséget, magas vérnyomást, az ízületek fejlődésének zavarait. És persze további problémákat is okoz, mivel az elhízott gyerekekből nagyobb eséllyel lesznek kövér felnőttek.
Az EU déli részének országaiban minden öt gyerekből egy túlsúlyos, míg az északi országokban a kövérek aránya csak 5%. A kutatók szerint a gyermekkori elhízás szorosan összefügg azzal, hogy ez a korosztály úgy eszik, hogy közben nézi a televíziót. A kulturális különbségek miatt az északi gyerekek jóval egészségesebben étkeznek (több friss zöldség, gyümölcs, kevesebb édesség), mint a déli országokban élők. A tanulmány készítői 16 224 gyereket vizsgáltak, szüleikkel együtt. A vizsgálat Magyarországon is folytatódik azzal a céllal, hogy segítsen az egészséges gyermekkori életmód kialakításában.
Ezekről adtak hírt az elmúlt héten:
Egy ezer 6 és 16 év közötti ír gyerekekkel készült vizsgálat szerint a gyerekek 40%-a ajándéközön helyett jobban örülne annak, ha a Jézuska a családjukkal békésen tölthető szabadidőt hozna számukra. Ennek oka, hogy a fiatal válaszadók közel fele úgy véli, a szülők munkahelyi elfoglaltságai miatt a család év közben nem tölt elég időt együtt. A fiatalok negyede a kutatók kérdésére válaszul azt is jelezte, aggódik amiatt, hogy a családi költségvetésbe hogyan fognak beleférni az ünnepekkor jelentkező extra kiadások.
Az elmúlt hét gyerekekkel kapcsolatos híreiből válogattunk.
Régóta létező, de a gyakorlatban csak ritkán alkalmazott szabályokat iktatna sarkalatos (kétharmados többséget igénylő) törvénybe a KDNP családjogi javaslata, amelyről első olvasatban már tárgyalt a kormány. A KDNP tervezete szerint a gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül, és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni a szüleiknek, a szülőknek pedig akár azon az áron is segíteniük kell a gyerekeiket, ha ezzel magukat fosztják meg valamitől - egyebek mellett ezek a javaslatok vannak a családjogi törvény [origo] birtokába került tervezetében. A kormány több eszközzel is segíteni akarja a gyereket nevelők boldogulását, a gyermektelen élettársak viszont hátrányba kerülhetnek.
Egy regionális gyámhivatal vezetője az [origo]-nak azt mondta: "helyénvalónak" tartja, hogy az új törvényben kötelezettségek is szerepelnének, a jelenlegi, 1952 óta létező szabályozás ugyanis szerinte inkább csak jogokat fogalmaz meg, az együttműködés előírása pedig "elvi keretet adhat" a később kidolgozandó végrehajtási részletszabályokhoz. Egy másik gyámhivatal vezetője szerint nem is teremtene új helyzetet a KDNP tervezete, csak ha részletesen meghatároznák, ki számít engedetlennek, és milyen szankciókkal kell sújtani azokat, akik nem szófogadóak, ilyenek azonban nem szerepelnek a javaslatban.
Az elmúlt hét híreiből válogattunk.
Mire a mai gyerekek felnőnek, várhatóan jelentősen átalakulnak a választható életpályák, hivatások. Az alap- és középfokú oktatásnak éppen ezért nehéz dolga van: egy olyan élethez kellene alapokat adnia a gyerekeknek, melyről jelenleg csak sejtéseink lehetnek. Az Imagination: Creating the Future of Education and Work elnevezésű program abban próbál meg segíteni, hogy a gyerekeket felkészítsék majdani munkájukra egy nagyon megváltozott világban.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felszólította a magyarországi iskolás gyerekeket, hogy adományozzanak fejenként legalább 100 Ft-ot, hogy a csíksomlyói árvák az ünnepnapok alkalmával felvehessék az adományokból vásárolt székely ruhákat.
A felhívás a kormany.hu oldalról:
Pokorni Zoltán szerint a jelenlegi tízhetes nyári szünet számos család számára megoldhatatlan feladatot jelent a gyerekekkel való gondoskodás miatt. Ez az időszak ugyanis nagyon hosszú, különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb gyerekek esetében, akiknek a szülők nem tudnak programot csinálni – írja az [origo].
Ennek kapcsán megnéztünk néhány országot, hogy milyen hosszú a nyári vakáció.
Kép: madisonavemusings.blogspot.com
Ez az infografika az OECD-országok 2009 nyarán megjelent Oktatási körképét foglalja össze. Ebből többek között kiderül az is, hogy Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legkevesebb gyerek jut egy tanárra, és a magyar pedagógus tölti a legkevesebb időt iskolai munkával. Igaz, a most áprilisban készített grafikonhoz nem a legfrissebb jelentést használták (a 2010-es kiadás egy éve jelent meg, és hamarosan jönnie kell a 2011-esnek is), az összesítések érdekes összefüggésekre mutatnak rá - bár elsősorban a tanárok helyzetére összpontosítanak.
Az OECD 2009-es Oktatási körképéből készült grafikon nagyobb méretéhez kattints a képre!
Az iskolabezárások megelőzésére a legjobb recept, ha egy iskola egyházi fenntartású lesz: az iskola tulajdonképpen megmarad, az önkormányzat pedig spórol. A 2010-ben megkezdődött közoktatási jogszabály-változtatások egyik hozadéka a most tapasztalható iskolaátadási hullám. Korábban az iskolaátadáskor az önkormányzatnak öt évig fedeznie kellett a működési különbözetet – mostantól azonban ez csak az alapítványi iskolák esetében igaz. Ugyanis ha egy történelmi egyház veszi át az önkormányzati iskolát, a településnek nincs további kötelezettsége, és a megspórolt pénzt arra költi, amire jónak látja.
Érthető tehát, miért lett hirtelen olyan vonzó alternatíva az oktatási intézmények egyházi iskolává alakítása. Az iskolaátadására még május végéig van lehetőség, és nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkezendő hetekben gyakran kapunk majd hírt az átadásokról.
Tegnap az Országgyűlés elfogadta az új Alkotmányt, melyben a családoknak kiemelt figyelem jut (lásd korábbi cikkünket). A Gyerekszemle ennek apropóján összeszedte, hogy a Fidesz-KDNP kormány megalakulása óta milyen, a gyerekeket érintő változások léptek életbe, vannak tervben, vagy merültek fel és lettek elvetve. A könnyebb követhetőség érdekében életévenként vesszük sorra ezeket.
Születés előtt:
A házasság és a család védelme az Alkotmány alapvetésében: „(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.”
A magzati élet védelme az Alkotmányban: „A magzati élet védelmének rögzítésével az alkotmány a két évtizede létező alkotmánybírósági gyakorlatot jeleníti meg, és minden ellentétes hírrel ellentétben az alkotmány nem változtat a hatályos abortusz-szabályozáson.”
A napokban volt hír, hogy egy 12 éves tapolcai gyerek fojtogatta a tanárát, amiért az kérdőre vonta viselkedése miatt a gyereket. Ezzel egy időben pedig bejelentették, hogy nyárra elkészülhet az új közoktatási törvény – Hoffmann Rózsa Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az új törvénnyel „vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek terrorizálhasson egy tanórát”.
Hogy ez pontosan mit is fog jelenteni, arról csak találgatni lehet a sajtótájékoztató, a különböző fórumokon elhangzott utalások és a 2010. decemberében közzétett közoktatási törvény vitaanyaga alapján. A média persze a diák-tanár konfliktusokra hegyezi ki az iskolai erőszak problémáját, fontos azonban megemlíteni, hogy a gyerek-gyerek közti agresszió ennél jóval általánosabb, és mélyebb sérüléseket is okoz. Az iskolai fegyelmezésről, büntetésről szóló viták elsődlegesen tehát nem arról szólnak, hogyan kellene megvédeni a tanárt, hanem hogy a pedagógus hogyan kaphat olyan eszközöket, mellyel a problémás gyereket nevelheti. Az eddigiek alapján azonban még mindig nem született konkrét javaslat arra, hogyan lehet segíteni az agresszív, viselkedészavaros gyerekeket, hogy beilleszkedhessen a közösségbe: ugyanis hiába zárja ki végső esetben a gyereket egy iskola, a tankötelezettségi korig iskolába kell járnia, a probléma tehát nem fog megoldódni, csak átkerül egy másik intézménybe.
Összeszedtük, mit javasol az oktatási államtitkár és csapata az iskolán belüli erőszak visszaszorítására.
Michael Gove angol oktatási miniszter azt javasolja, a brit diákok évente 50 könyvet olvassanak el. Míg a brit alaptanterv alapján a diákok évente egy-két könyvvel ismerkednek meg, Gove szerint hetente kellene eggyel. A miniszter követendő példaként a harlemi Infinity iskolát emelte ki, melyben a hátrányos helyzetű gyerekekkel sikerült megvalósítani a Knowledge is Power (A tudás hatalom) elnevezésű programot. Gove a brit nemzeti tanterv alapos vizsgálatáig átmeneti megoldásként bevonná a vezető gyerekkönyvszerzőket és az iskolákat egy 50 könyvet tartalmazó lista kidolgozásába, mellyel az olvasást népszerűsítenék.
Michael Gove (Kép: Gary Lee/Photoshot)
Ami miatt a gyerekek olvasási szokásai központi kérdéssé váltak a brit oktatáspolitikában, annak a legutóbbi PISA-teszt sokkoló eredménye az oka: a szigetország a 17. helyről a 25.-re csúszott szövegértésből. Érthető tehát a brit pánik, és az olvasás népszerűsítése is logikus megoldása vagy orvoslása lehet a problémának, de könnyen lehet, hogy az évi 50 könyv elolvasására való törekvés éppen ellentétes hatást váltana ki. A heti egy könyv elolvasása a buzgó könyvmolyoktól is nagy teljesítmény, nem beszélve azokról, akik nem szoktak hozzá a rendszeres olvasáshoz, és akiket előbb még meg kellene nyerni a könyveknek. Egy friss kutatás szerint a brit 9-14 éves gyerekek kevesebb mint fele olvas el havonta legalább egy könyvet, harmaduk pedig kifejezetten unalmasnak tartja az olvasást. Így pedig természet-és politikusfeletti feladatnak látszik az évi 50 könyv elolvasását célzó program megvalósítása.
Gyerekszegénység
Tegnap mutatták be az egyszervolt.hu fejlesztését, az OKOS DOBOZ névre keresztelt oktatási segédprogramot. Ez a NAT követelményeit alapul vevő szoftver 1-4. osztályig hat tantárgy kapcsán (matematika, olvasás, nyelvtan, vizuális kultúra, környezettan, énekzene) négy kompetencia-területet fejleszt, közel 1000 alfeladattal. Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint a szoftver segíthet abban, hogy "a gyerekek boldogabbak legyenek az iskolában".
A bemutatón a felszólalok hangsúlyozták, hogy az OKOS DOBOZ előnye, hogy játszva tanítja, gyakoroltatja az adott tárgyat a gyerekekkel, miközben a digitális eszközhasználatot is tudatosítja. Vagyis a szoftver az edutainment metodikáját követi, népszerűsíti, összhangban az Európai Unió Innovatív Európa programjának célkitűzéseivel. A bemutatón ismertetett tapasztalatok szerint pedig imádják a gyerekek.
Matekfeladat 1. osztályosoknak
A kormány és a gyerekek
Adományok és akciók
A Lindt aukcióján ilyen, Roger Federer aláírásával ellátott porcelán nyúlra lehet majd licitálni.
A Magyar Rádió tegnapi Vendég a háznál c. műsorában az iskolaválasztás szempontjairól kérdezték a szülőket, felvételiző gyerekeket. A műsorban hallhattunk általános iskolába készülődő hat éveseket és a középiskolai felvételit éppen teljesítő kamaszokat is, illetve szüleik meséltek arról, hogyan, milyen szempontok alapján választottak iskolát a gyerekeiknek.
A középiskolai központi felvételik utolsó napjai vannak már csak vissza, az utolsó etapban március 11-ig kell befejezni a szóbeli vizsgákat. Az oktatási elemzők, a pedagógusok és a pszichológusok véleménye eltérő abban, hogy jó-e felvételi procedúrának kitenni a 14 éveseket, de a meglepőbb, hogy – bár elméletileg nem lehet – egyes helyeken az általános iskolák belépőit is mérik. A rádióműsor első megszólalója egy anya, aki büszkén meséli hat és fél éves lánya határozott és alapos szereplését a felvételin:
„Nagyon nagy szűrésen esett át. 500 gyerekből 90-et vesznek föl, elég komoly felvételi volt: volt logikai, volt kommunikációs és rajzkészség mérése is. (…) Nagyon-nagyon pozitívan állt hozzá, pedig csak hat és fél éves.”
A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben 18-ról 15 évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát – derült ki a tegnap ismertetett Széll Kálmán-tervből. A terv szerint a 15. évüket betöltő fiataloknak fel kell kínálni, hogy választhassanak: folytatják-e a tanulmányaikat vagy munkába állnak. A dokumentum helyzetértékelése szerint hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, az eltolódást pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség is.
A gyerekeknek járó szavazati jog kapcsán korábban már megnéztük, milyen tendenciák, különlegességek vannak a világban, most a tankötelezettségi kort is röviden összehasonlítjuk.
Fontos leszögezni, hogy Magyarország a 18 éves korig tartó tankötelezettségével egyedülálló Európában: a kontinensen még három olyan ország van (Németország, Belgium, Hollandia), ahol a 18. életév betöltéséig kell iskolába járni. A különbség azonban az, hogy míg ezekben az országokban a 16–18 éves kor közötti diákok részidős képzésben tanulnak, addig Magyarországon a képzés 18 éves korig végig teljes idejű. Vagyis abszolút csúcstartók vagyunk/voltunk a tankötelezettség felső korhatárát tekintve.
A tankötelezettség felső korhátara az európai országokban
Ráadásul itthon a vonatkozó jogszabályok szerint a tankötelezettség nem ér véget automatikusan a 18. életév betöltésével, hanem annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti ezt az életkort. A tankötelezettség jelenleg külön kérelemre csak abban az esetben szűnhet meg korábban, ha a tanuló a 16. életévét betöltötte és érettségit vagy államilag elismert szakképesítést szerzett. Illetve akkor, ha a tanuló házassága révén nagykorúvá vált vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik.
