Magyarországon több alapítványi, egyesületi iskola is működik, ahol mozgássérült gyerekekkel foglalkoznak. A budapesti Mozgásjavító Gyermek és Ifjúsági Központ az egyetlen olyan speciális intézmény, amely az óvodai, az általános és a középiskolai közoktatási szakaszokat egymásba fűzi.
A felújított Medgyes-ház a Mexikói úton (Helinova)
Lisa lesz a neve az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség Galileo elnevezésű műholdprogramja keretében felbocsátandó 27 műhold egyikének, miután Kraaijvanger Lisa Viktória, a Fillér utcai általános iskola tizenegy éves tanulója nyerte el az első helyezést az Európai Bizottság tavaly meghirdetett Galileo rajzpályázatán. A rajzverseny során mind a 27 EU-tagállamból választanak egy rajzot, amelynek alkotójáról a program keretében felbocsátandó 27 műhold egyikét nevezik el. Magyarországról közel 800 pályamű érkezett be. A gyerekeknek egy olyan pályaművet kellett készíteniük, amely a világűrt vagy az űrrepülést mutatja be.
Ezekől írtak az elmúlt héten:
Röviden összeszedtük, milyen a mindennapokban is érezhető változásokkal jár a gyerekek szempontjából a január 1-jén életbe lépett köznevelési törvény és a családok védelméről szóló törvény.
A válságot saját bőrükön érezhetik a magyar gyerekek is. Sorra kapcsolják ki a fűtést, szüntetik meg az ételkiszállítást a fizetésképtelen önkormányzatok iskoláiban. A héten például adósság miatt kellett rendkívüli szünetet elrendelni egy inkei általános iskolában és óvodában, a szolgáltató ugyanis lekapcsolta a gázt. A Kapos Televízió információja szerint hárommillió forinttal tartozik az önkormányzat a gázszolgáltatónak. A rendkívüli szünet több mint 30 óvodást és 120 általános iskolást érint. Az önkormányzat nem tud gondoskodni a gyerekekről, elhelyezésüket a szülőknek kell megoldani.
Korábban írtunk arról, hogy egy friss felmérés szerint az Európai Unióban a gyerekek 36%-a, Magyarországon pedig 46%-a véli úgy, hogy jobban ért a világhálóhoz, mint a szülei. Gyakran felvetődik az is, hogy a gyerekek vajon tanáraiknál is többet tudnak-e a technikáról? Ezt a kérdést a Guardian most fel is tette oktatási szakértőknek, akik válaszaikban sok érdekes szempontot vetettek fel. Az informatikaoktatás a briteknél is főleg abból áll, hogy az alapprogramok használatát tanítják – és bár a vélemények megoszlanak arról, pontosan miről is kellene szólnia egy számtechórának, abban mindenki egyetért, hogy valami másra volna szükség.
(Kép: MTI/Balaton József)
Sam Dutton, a Google Chrome fejlesztője szerint a gyerekek nagyon értelmes, jól informált fogyasztók, de nem feltétlenül tudják, hogyan is működik a technika. A számítógép emiatt egy titokzatos fekete doboznak tűnhet számukra – vagyis passzív módon közelítenek a technikához. És ez az a pont, ahol szükség van a tanárokra: a Google szakembere azt szeretné, ha az iskolák jóval proaktívabbak lennének, és számítógépes programozást is tanítanának a gyerekeknek.
Egy nagyon érdekes hírt olvashattunk a kisalfold.hu-n: Győrben húsz kamerát szereltek fel a Kossuth Lajos Általános Iskolában. A városi fejlesztésről az önkormányzat tegnap tartott sajtótájékoztatót:
"A Kossuth Lajos utcai épületben 16 berendezés, a Márvány utcai épületben pedig 4 berendezés vigyázza néhány hete a rendet. A külterületet, az udvart, illetve belül az iskolát figyelik. Régi vágya teljesült ezzel az iskolának, a technika segítségével gyorsan felgöngyölíthetik a gyerekek között adódó vitákat, amelyekről utólag többnyire másképp számolnak be.
– Nem ellenőrzés, tettenérés a cél, hanem a biztonság, a gondoskodás - mondta Papp Gyöngyi igazgató. Rendbontás esetén, ha kell, a szülő és a gyerekek jelenlétében visszanézik a felvételeket, így tisztázzák a félreértéseket, mielőtt súlyosabb konfliktusba torkollnak." (Forrás)
A győri Kossuth Lajos Általános Iskola főbejárata
A Gyerekszemle új sorozatában olyan intézményeket mutatunk be, ahol speciális igényekre szabott oktatás zajlik. Elsőként a csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthonba látogattunk.
A Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány 1990 áprilisában jött létre azzal a céllal, hogy egy olyan saját modell szerint működő iskolát hozzon létre, ahol a gyerekek „kinőhetik” hátrányaikat. „Kinőni a hátrányokat azt jelenti, hogy úgy menjenek el a Burattinóból 18 évesen, hogy van életcéljuk, és azt meg is tudják maguknak fogalmazni. Tisztában vannak az erényeikkel, tulajdonságaikkal, tudnak kapcsolódni a környezetükhöz, beszélnek angolul. Ha ezt elérjük, akkor elmondhatjuk, hogy tettünk értük valamit” – foglalja össze a Burattino célját Mezei Katalin, az iskola alapítója és igazgatója.
Az iskoláról készült képgalériát itt lehet megnézni.
A gyerekeknek a londoni zavargásokban való részvétele, az iskolai kezelhetetlensége és a rossz iskolai mutatóik miatt kemény lépéseket tervez a konzervatív kormány. A tanárok nagyobb fegyelmezési szabadságot kapnak (például nem kell minden esetet dokumentálniuk, és a túlkapással vádolt pedagógusoknak anonimitást ígérnek addig, amíg vizsgálják az esetüket). A tanári tekintély megszilárdítása mellett Michael Gove oktatási miniszter a szó szoros értelmében vett fegyelmezett iskolát akar: ezért az oktatási intézményekben exkatonák is fognak dolgozni a gyerekek mentoraiként, és megnyílhat egy speciális katonai iskola Manchesterben.
A Gyerekszemlén már többször foglalkoztunk az oktatást új alapokra helyező digitális kiegészítőkkel (itt a táblagépekkel, itt pedig a gépírás tanításával). Most egy magyar példát mutatunk be.
szólj hozzá: Időutazás az osztályteremben 1
Az Időutazás az osztályteremben címről először talán egy sci-fire vagy egy ifjúsági regényre asszociálnánk, de semmiképpen sem a magyar iskolára. Pedig a Szülőföld Alap digitális tananyagfejlesztésre kiírt pályázatán nyert csapat egy filmsorozattal ígér időutazást – mégpedig a történelemórákon. A készítők igyekeztek úgy összeállítani a kisfilmeket, hogy azok általános és középiskolában is használhatóak legyenek.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felszólította a magyarországi iskolás gyerekeket, hogy adományozzanak fejenként legalább 100 Ft-ot, hogy a csíksomlyói árvák az ünnepnapok alkalmával felvehessék az adományokból vásárolt székely ruhákat.
A felhívás a kormany.hu oldalról:
Aggodalomra ad okot egy friss felmérés, mely szerint tízből három gyereknek még sosem volt egyetlen saját könyve sem. Szerencsére nem Magyarországon, hanem Nagy-Britanniában.
A National Literacy Trust (NLT) több mint 18 ezer, főként 11-13 éves brit gyereket kérdezett olvasási szokásaikról. Az eredmények elkeserítőek: tízből négy fiúnak és tízből három lánynak sosem volt saját könyve. A nagyszabású felmérést több szempontból is érdemes elemezni: például, hogy mennyi időt töltenek a gyerekek olvasással, vagy, hogy milyen jellegű szöveget olvasnak szívesebben. A Gyerekszemle a legérdekesebbnek azt találta, hogy még a nyugati jómódban élő briteknél sem magától értetődő, hogy a szülők könyvet vegyenek gyerekeiknek. A brit iskolások jelentős része egyáltalán nem kapott még könyvet, de 12%-uk könyvesboltban sem járt, és 7%-uk pedig még könyvtárat sem látott belülről.
Lassan vége az uborkaszezonnak, de azért a nyár nem volt teljesen eseménytelen. A tanévkezdés előtt összeszedtük, milyen kérdések merültek fel a vakáció alatt a közoktatással kapcsolatban.
(kép: belfoldihirek.com)
Nemrég írtunk arról, hogy az Egyesült Államok iskoláiban a folyó kézírás tanítását a gépelésé váltja fel. A technikai fejlődésre reagáló oktatásban mindinkább a digitális tankönyvek, táblagépek veszik majd át a tankönyvek és az írószerek helyét – legalábbis erre engednek következtetni a közelmúlt változásai, melyekből most néhány példát mutatunk be.
(Kép: Joshua Lott/The New York Times)
Hamarosan újra itt a szeptember, ennek örömére/bánatára összeszedtünk néhány dizájnos hátitáskát. Megjelenésük alapján nehéz volna választani közülük.
Bölcsődéseknek, óvodásoknak
Lobogó fülű nyuszis (35$)
Az Egyesült Államokban szinte mindenhol abbahagyták a folyóírás tanítását az általános iskolákban, arra hivatkozva, hogy a számítógép korában erre nincs szükség. A gyerekek harmadikos koruktól tanulják a gépelést, hatodikban pedig már minden házi feladatot számítógépen készítenek el. A folyóírás helyett az alapkövetelmény a tízujjas gépelés lett. Az írásoktatás átalakulásának hatására a gyerekek általában nem tudják elolvasni a folyóírást, és ők is csak nyomtatott betűkkel tudnak írni. És persze így nincs egyedi aláírásuk sem. Most, hogy Indiana is csatlakozott a trendhez, már 42 államban nincs folyóírás-tanítás.
Az „EGYÜTT” – Párbeszéd a különbözők együttműködéséről program kerekasztalának meghívott vendége volt Lányi Marietta, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetője. A Gyermekek Háza nyolc évfolyamos általános iskola, mely az 1991/1992-es tanévben kezdte meg működését. Az integrált nevelés során az ép és a sajátos nevelési igényű tanulók közösen vesznek részt az iskola életében. Lányi Mariettát az integráció sikerességéről kérdeztük.
A hét hírei között említettük, hogy egy friss tanulmány szerint a roma gyerekek iskolai leszakadásának okait a társadalmi folyamatokban kell keresni. Mivel a kommentek alapján úgy látszik, néhányan nem értik, miért is szükséges az oktatás segítségével integrálni a gyerekeket (ld. „Amelyik roma akart, az integrálódott!”), ezért megpróbáljuk kicsit jobban felvázolni a problémát.
Hogy Magyarországon az „integrálódás” nem csak akarat kérdése, jól mutatja az is, hogy a magyar közoktatás nem tud ellenállni annak a nyomásnak, mely a szegregációt erősíti. (Ezt oktatáson kívüli okok is erősítik, például a lakóhelyi szegregálódás, de az iskolán belüli előítéletesség, illetve a magasabb státuszú szülők döntései is.)
Becslések szerint a rendszerváltozás óta hatszorosára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben a roma tanulók aránya meghaladja a 80%-ot. Eközben egy felmérés szerint a magyar pedagógusok közepesen, 20%-uk azonban erősen előítéletesek, ez az előítéletesség pedig erősebb a kisebb településeken dolgozó pedagógusok és a férfi pedagógusok között, és a legnagyobb ellenszenvvel a cigányság iránt viseltetnek.
Kivételesen nem brit, hanem német tudósokhoz köthető az a 400 ezer euróba kerülő kutatás, mely kimutatta, hogy az iskolai órák unalmasak.
A szászországi gyerekek kedvetlenül, motiválatlanul ülnek az osztálytermekben, és még a sport is kevés az iskolákban. Pedig a jókedv, a motiváltság és a testmozgás rendkívül fontosak az eredményes tanuláshoz - állítja az ulmi egyetem agykutatója, Manfred Spitzer.
Állítólag egy önkormányzati képviselő a “legaljasabb dolognak” minősítette, hogy a Janikovszky iskola bezárása elleni nemrég lezajlott tüntetésen gyerekek is részt vettek. A képviselő nemtetszését fejezte ki, amiért a szülők és a tanárok "teljesen átpolitizálták az iskolát". (A Gyerekszemle cikke a Janikovszky-iskola ügyéről itt olvasható.)
Az iskolabezárások megelőzésére a legjobb recept, ha egy iskola egyházi fenntartású lesz: az iskola tulajdonképpen megmarad, az önkormányzat pedig spórol. A 2010-ben megkezdődött közoktatási jogszabály-változtatások egyik hozadéka a most tapasztalható iskolaátadási hullám. Korábban az iskolaátadáskor az önkormányzatnak öt évig fedeznie kellett a működési különbözetet – mostantól azonban ez csak az alapítványi iskolák esetében igaz. Ugyanis ha egy történelmi egyház veszi át az önkormányzati iskolát, a településnek nincs további kötelezettsége, és a megspórolt pénzt arra költi, amire jónak látja.
Érthető tehát, miért lett hirtelen olyan vonzó alternatíva az oktatási intézmények egyházi iskolává alakítása. Az iskolaátadására még május végéig van lehetőség, és nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkezendő hetekben gyakran kapunk majd hírt az átadásokról.
„A búcsú után kezdődött a szakszerű levágás: a gazdálkodó először egy kalapáccsal ütötte le a nyulat – ekkor egy gyerek már elájult, többen az iskolások közül pedig sírtak. Majd ezután elvágta az állat torkát, kibelezte, megnyúzta, végül felakasztotta, hogy kivérezzen. Másnap pedig grillezve feltálalták és elfogyasztották a nyúlhúst az iskolamenzán.”
Egy nemrég kirobbant szigetországi vita különösen megmosolyogtató lehet nekünk, magyaroknak, akik alsó tagozattól az érettségiig kötelező olvasmányokon nőttünk fel. A vita, illetve az abban elhangzó érvek jól mutatják a magyar és a brit irodalomtanítás közötti eltéréseket: Nagy-Britanniában ugyanis 11 éves kor alatt nem létezik a kötelező olvasmányok listája, kánonja, és már annak bevezetését is diktatorikus lépésnek tartják egyesek.
Nem egy totalitárius országban élünk, nem a náci Németországban vagy a szovjet Oroszországban vagyunk, ahol az állam megmondhatja, melyik könyveket kellene olvasnunk – ezzel támadja az elismert gyerekkönyvszerző, Michael Rosen a brit kormány azon javaslatát, miszerint szükséges volna felállítani egy kánont a nemzeti tantervben.
A VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium április 20-án kapta meg a hivatalos értesítést arról, hogy megkezdődött a bezáratásához vezető döntés-előkészítési munka az önkormányzat Művelődési és Sport Irodájában. Április 26-ára, keddre rendkívüli értekezletet hívott össze az iskola Szülői Szervezete, ahol a résztvevők felháborodásuknak és elkeseredésüknek adtak hangot. Megpróbáltunk utánajárni, milyen következményekkel járhat a Janikovszky bezárása.
A keddi, feszült hangulatban zajló értekezleten elhangzott, hogy a nevelőtestület egy héten belül tiltakozó demonstrációt szervez, melyről a napokban egyeztetnek a rendőrséggel. Az értekezleten megjelent Palkó Tamás önkormányzati képviselő (LMP) is, aki felszólalásában azt ígérte a tanároknak és a szülőknek, hogy ő és pártja „nem fogja hagyni, hogy tönkretegyék a Janikovszkyt”. Más politikus a helyszínen nem volt jelen vagy legalábbis nem szólalt fel politikusi minőségében. A résztvevők értetlenül álltak a kerület döntése előtt, és többen sérelmezték, hogy az önkormányzat nem fordít kellő energiát a tájékoztatásukra.
Ami jelen pillanatban biztosnak tűnik: a Janikovszky jogutódja a Baross Gábor Általános Iskola lesz, melynek Hernád utcai épületében kerül sor a szervezeti és fizikai összevonásra. Értesüléseink szerint azonban nemcsak a Janikovszky és a Baross iskola életében várható változás, hanem napirendben van a Dob utcai intézmény összevonása is a Kertész utcaival, ugyanakkor a döntés-előkészítés ott még nem indult meg. Ez összhangban van azzal, amit a VII. kerületi önkormányzat válaszolt arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e más iskolabezárást is: „Nincs folyamatban jelenleg más intézmény bezáratásával kapcsolatos döntés-előkészítés. A tervezett intézmény-összevonás nem egy önálló döntés, hanem egy komplex oktatásszervezési és fejlesztési program része.”
A héten ismertették egy friss kutatás eredményét, mely azt állítja, hogy a gyerekek 70%-a érzelmileg sivár családban nő fel, ezért például a valóságshow-kból választanak példaképet. 65%-uk nem ítéli el a kisebb értékű lopást, nyolcból egy gyerek szerint a gyilkosság olykor indokolt lehet, és 53%-uk 12-15 éves korban már nemi életet akar élni. A Kaposvári Egyetem pedagógiai karának felmérésében 1400 8-15 éves gyereket kérdeztek meg. A cél az volt, „hogy minél tisztább képet kapjanak a mai gyerekek gondolkodásmódjáról, világképéről.”
Ezek az adatok így ömlesztve valóban elég ijesztően hatnak, de a különösen szomorúvá az teszi őket, amiért (kurzív) ezek a válaszok születtek. A lopást például azért nem ítélik el, mert van, aki szükségből teszi, míg mások azt az érvet hozták fel mellette, hogy a politikus is lop. Az indoklás alapján következtethetünk arra, hogy a gyerekek többsége valamilyen formában már tapasztalta a nélkülözést (vagyis a hangzatos kijelentésekkel szemben nem egyszerűen arról van szó, hogy „trendi” a lopás). 20 éve a 8-15 évesek 40%-a mondta azt, hogy nem szeretetteljes a családi légkör, a mostani felmérés alapján ez az arány 70%-ra emelkedett: ennyien érzik úgy, hogy nem érdeklik a szüleiket. A családban tapasztalt közömbösség miatt pedig nem meglepő, hogy a gyerekek kritika nélkül átveszik adott esetben médiában látott mintákat, és hogy – ha tévesen is – de máshol, máshogyan keresik a figyelmet: kirívó magatartással vagy éppen a korán kezdett nemi élettel.
A napokban volt hír, hogy egy 12 éves tapolcai gyerek fojtogatta a tanárát, amiért az kérdőre vonta viselkedése miatt a gyereket. Ezzel egy időben pedig bejelentették, hogy nyárra elkészülhet az új közoktatási törvény – Hoffmann Rózsa Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az új törvénnyel „vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek terrorizálhasson egy tanórát”.
Hogy ez pontosan mit is fog jelenteni, arról csak találgatni lehet a sajtótájékoztató, a különböző fórumokon elhangzott utalások és a 2010. decemberében közzétett közoktatási törvény vitaanyaga alapján. A média persze a diák-tanár konfliktusokra hegyezi ki az iskolai erőszak problémáját, fontos azonban megemlíteni, hogy a gyerek-gyerek közti agresszió ennél jóval általánosabb, és mélyebb sérüléseket is okoz. Az iskolai fegyelmezésről, büntetésről szóló viták elsődlegesen tehát nem arról szólnak, hogyan kellene megvédeni a tanárt, hanem hogy a pedagógus hogyan kaphat olyan eszközöket, mellyel a problémás gyereket nevelheti. Az eddigiek alapján azonban még mindig nem született konkrét javaslat arra, hogyan lehet segíteni az agresszív, viselkedészavaros gyerekeket, hogy beilleszkedhessen a közösségbe: ugyanis hiába zárja ki végső esetben a gyereket egy iskola, a tankötelezettségi korig iskolába kell járnia, a probléma tehát nem fog megoldódni, csak átkerül egy másik intézménybe.
Összeszedtük, mit javasol az oktatási államtitkár és csapata az iskolán belüli erőszak visszaszorítására.
Csütörtökön, 75. életévében hunyt el Ranschburg Jenő, a magyar gyerekpszichológia meghatározó alakja.
Sorskérdések
Iskola
Tévé és netbook
