Ma van az AIDS világnapja, és bár a nagy kampányoknak köszönhetően jelentős eredményeket sikerült elérni a betegség elleni harcban, a gyerekek jelenleg nagyobb veszélyben vannak, mint a felnőttek. A HIV-vel élő 15-24 évesek jelentős többsége világszerte a női nemhez tartozik. Ez az arány a szubszaharai Afrikában még magasabb, ahol a lányok és fiatal nők a fertőzött fiatalok 71%-át teszik ki.

Egy odesszai utcagyerek. Yana drogfüggő és AIDS-es volt, 13 éves korában hunyt el.
(Az év fotója, UNICEF, 2005)

A WHO, az UNAIDS és az UNICEF 2015-ig azt szeretné elérni, hogy ne szülessen HIV-fertőzött gyerek, vagyis megakadályozni, hogy a HIV-fertőzött nők átörökítsék a betegséget születendő gyermekükre. 2010-ben az érintett várandós nők 48%-a kapott hatékony gyógyszereket, hogy meggátolják a vírus anyáról gyermekre történő átterjedését. Annak ellenére, hogy a jobb egészségügyi szolgáltatásoknak köszönhetően 350 ezer esetben sikerült megakadályozni az anyák HIV átvitelét a gyerekre, 3,4 millió gyerek él HIV-vel, és közülük sokan semmiféle kezelésben nem részesülnek. 2010-ben 4-ből mindössze 1 gyerek kapott kezelést az alacsony és középes jövedelmű országokban, míg ugyanez az arány ugyanitt a felnőttek esetében 2-ből 1.

A WHO, az UNICEF és az UNAIDS közös jelentése szerint Nyugat- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában 2004 óta stabil a helyzet. Kelet-Európa és Közép-Ázsia azonban erőteljes növekedést mutat a HIV fertőzések terén – itt az elmúlt évtizedben az új fertőzések száma 250%-kal nőtt. Ennek 90%-a két országban jelentkezik: Oroszországban és Ukrajnában. A régióban az antiretrovirális kezelésekhez – melyek nemcsak a fertőzött emberek egészségét és jólétét javítják, hanem a fertőzés további terjedését is megállítják – való hozzáférés nagyon alacsony, mindössze 23%. Az új infekciók harmadát pedig a gyerekek és a tinédzserek körében diagnosztizálják.

15 hónapos HIV-pozitív, állami gondozott kisfiú (UNICEF, Blame and Banishment)

A becslések szerint Magyarországon nagyjából 3000 ember fertőződött meg a HIV-vírussal, háromnegyedük 20-30 éves. Egy az AIDS világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Kárpáti Sarolta, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika tanszékvezetője elmondta, míg uniós átlagban 100 ezer lakosra 14 fertőzött jut, Magyarországon ez az arány 1,8. Ugyanakkor 2009 és 2010 között csaknem ötször olyan gyorsan terjedt itthon a betegség, mint az EU többi országában. A gyors terjedés legfőbb oka, hogy a fiatalok nagyon keveset tudnak az AIDS-ről és általában a nemi úton terjedő betegségekről, illetve hogy Magyarországon a HIV-pozitívokat kirekeszti a társadalom. Hogy a társadalom megbélyegzése milyen visszatartó erőt jelent az AIDS elleni küzdelemben, azt jól példázza az UNICEF 2010-es jelentése, mely a kelet-európai és a közép-ázsiai gyerekek helyzetét mutatja be.

A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek és a tinédzserek körében riasztó módon terjed a HIV-járvány a kábítószer-fogyasztásuk és a szexuális életük miatt. A helyzetet súlyosbítja, hogy nehéz megtalálni a fertőzött kiskorúakat és a kábítószert fogyasztó terhes nőket. A két nagy régióban több mint egymillió gyerek és tinédzser él és dolgozik az utcán, így ők naponta ki vannak téve számos olyan veszélynek (például a drognak, a szexuális kizsákmányolásnak, különféle visszaélésnek), amelyek a HIV-vel való megfertőződés kockázatát rejtik. A leggyakrabban a használt fecskendők okoznak fertőzést, mivel sok 12-16 éves utcagyerek fogyaszt rendszeresen kemény drogokat. (Közép-Ázsiában és Kelet-Európában 3,7 millió vénás drogfogyasztót tartanak számon – vagyis a világ drogfogyasztóinak egynegyede él itt.)

A társadalom peremén élő fertőzött fiatalkorúaknak egészségügyi és szociális gondozásra volna szükségük, ehelyett azonban a közösség kiveti, morálisan elítéli, megbélyegzi őket, és megtagadják tőlük a kiutat jelentő oktatást, szociális segítséget. A káros hozzáállás csak súlyosbítja a problémát, és ezt egyre több helyen felismerik: Oroszországban például száznál is több segítő szervezetet hoztak létre, Moldovában létrehozták az ATIS egészségügyi központot, Tádzsikisztánban pedig a tinédzser szexmunkások anonim orvosi segítséget és ingyenes óvszert kapnak. A UNAIDS ügyvezető igazgatója, Michel Sidibé szerint addig nem fogják tudni felvenni a harcot a kelet-európai és közép-ázsiai AIDS-járvánnyal, amíg a régióban nem ismerik fel, hogy az érintett gyerekeket és tinédzsereket támogatni kell. Ezt erősíti az UNDP a régió hat országában végzett felmérése is: a HIV-fertőzött felnőttek azért nem fordulnak segítségért, mert a betegségük következményeinél is jobban félnek a társadalom megbélyegzésétől.

Egy 10 éves HIV-fertőzött kislány (UNICEF, Blame and Banishment)

A társadalom ítélete nemcsak a felnőtteket és a tinédzsereket sújtja, hanem a gyerekeket is, akik sokszor „csak” öröklik a betegséget. Ezek a gyerekek nem járhatnak óvodába és iskolába, megvetésben és bántalmazásban van részük. Egy HIV-pozitív gyerek nevelőanyja például azt meséli, hogy amikor a kisfiú betegségéről az osztálytársak és a tanárok tudomást szereztek, undorítónak nevezték és nem játszottak vele többet, és onnantól kezdve egyedül ült a padban. Ahogyan a nevelőanya fogalmaz: „Minden nap egy állandó küzdelem, mert be kell bizonyítanunk, hogy normálisak vagyunk, és a többieknek nem kell félniük tőlünk.”  A kelet-európai és közép-ázsiai jelentésben pedig sajnos rengeteg, ennél sokkal megrázóbb történet is olvasható. 

 

A gyerekek és az AIDS témában ajánljuk a UNICEF két friss jelentését:

A világszerte gyűjtött adatok elemzését:
Children and AIDS. Fifth Stocktaking Report, 2010
A kelet-európai és közép-ázsiai helyzetjelentést: Blame and banishment

Kövess minket Facebookon is!